Egyes országokban vagy városokban, ahol jól kiépített{0}}gázvezetékek vannak, a tartalék vagy az elsődleges áramellátás céljára szolgáló gázgenerátor-készletek mérlegelésekor a kezdeti beszerzési költségen kívül a hosszú távú üzemeltetési költségeket is figyelembe kell venni. Az olyan forgatókönyvekben, mint a kereskedelmi épületek és a gyári építkezések, a gázgenerátorok gyakran gyakori indítást és leállítást igényelnek. A működési költségek megértése segíthet a költségek jobb szabályozásában és tervezésében. Ma gyakorlati szempontból megvizsgáljuk a gázgenerátorok működési költségeinek fő összetevőit, hogy segítsünk megérteni ezeket a költségeket.
Az első és legfontosabb az üzemanyagköltség, amely a gázgenerátor üzemeltetési költségeinek legnagyobb részét teszi ki. A gázgenerátorok olyan tüzelőanyagokat használnak, mint a földgáz, a cseppfolyósított kőolajgáz vagy a biogáz energiatermelésük során. Az üzemanyag-fogyasztás közvetlenül meghatározza ezt a kiadást, így a helyi üzemanyagárak alapján kalkulálható szükséges kiadás. Másodszor, van egy karbantartási költség. Bár az egyszeri-időköltség nem biztos, hogy magas, idővel növekedhet. A gázgenerátor-készletek rendszeres karbantartást igényelnek, beleértve a motorolaj, az olajszűrő és a légszűrő cseréjét, valamint a gázvezetékek tömítéseinek, gyújtógyertyáinak és egyéb fogyó alkatrészeknek az ellenőrzését. Ezek a fogyóeszközök pénzbe kerülnek. Ha egy alkatrész meghibásodik, például megsérült a gerjesztőszabályzó vagy elkoptak a motor csapágyai, a javítás vagy csere költsége még magasabb lehet. A rendszeres karbantartási költségeken nem szabad spórolni, ezért szigorúan be kell tartanunk az üzemeltetési előírásokat, hogy minimalizáljuk a nem megfelelő működésből adódó javítási költségeket.
Aztán jön a munkadíj. Annak biztosítása érdekében, hogy áramkimaradás esetén a gázgenerátor-készleteket azonnal be lehessen indítani, az olyan helyeken, mint a bevásárlóközpontok és a kórházak, általában erre a célra kijelölt személyzetet bíznak meg a rendszeres karbantartási és egyéb feladatok ellátásával. Ezek az alkalmazottak fix napi fizetést kapnak. Természetesen ennek a munkának a konkrét módjai a felhasználó előírásaitól függenek. Aztán ott van a segédvíz és villany kérdése. Bár a költségek viszonylag alacsonyak, nem szabad figyelmen kívül hagyni. A gáz-tüzelésű generátorok működése során hűtőrendszert igényelnek, ami kis mennyiségű csapvizet vagy hűtőfolyadékot fogyaszt. A rendszeres karbantartáshoz, például az alkatrészek és a gépterem tisztításához is vízre van szükség. Ezenkívül a segédberendezések, például a generátor vezérlődoboza és a világítás kis mennyiségű áramot fogyasztanak. Ezek a költségek a helyi víz- és villanyárak alapján számíthatók ki.
Végül itt van magának az egységnek az elhasználódása. Berendezésként a gáztüzelésű generátorok-idővel bizonyos mértékű elhasználódást tapasztalnak, ami rejtett költség. A gáztüzelésű-generátorok élettartama általában 8-10 év. Előfordulhat, hogy a kezdeti amortizációs költségek nem magasak, de az öregedés során az alkatrészek leromlása az üzemanyag-hatékonyság csökkenéséhez és a meghibásodási arány növekedéséhez vezet, közvetve növelve az üzemanyag- és karbantartási költségeket. Ezeket a rejtett költségeket az üzemeltetési költségekbe is bele kell számítani, hogy teljes mértékben felmérhessük a gáztüzelésű generátorkészlet hosszú távú gazdasági életképességét.
Ennyi jut eszembe a gáztüzelésű generátor{0}}működtetésével kapcsolatos költségekről. Személy szerint úgy gondolom, hogy amíg a kezelési utasítást és az üzemeltetési szabályokat szigorúan betartják, bizonyos költségeket lehet kezelni. Ön szerint a számításnak ezt a részét jól rendeztem?
